A szív lehetséges károsodása

Minél magasabb a vérnyomás, annál többet kell a szívnek dolgoznia (azaz a bal szívkamrának), hogy a vért a fő artériába (aorta) pumpálja. A szívizomnak alkalmazkodnia kell ehhez a megnövekedet terheléshez az idők folyamán.

A szívizomzat megvastagodásán túl a szívizmok közötti összetartó szövetek is növekednek. Ez az ún. hipertónia szív. Ennek az újjáépülő folyamatnak az eredményeként a szívizomzat megmerevedik. A hipertóniás beteg ezt légszomj formájában érzékeli megerőltetés esetén.

A másik probléma, hogy a szívhez történő véráramlás nem tart lépést a szívizom növekedésével. A szívizomba futó kisebb artériákat a magas nyomás (mikroangiopátia) összeszorítja, így a szívizom oxigén- és tápanyagellátása veszélynek van kitéve. A magas vérnyomásban szenvedő beteg így gyakran érez mellkasi fájdalmat. Amennyiben a betegséget nem kezelik, krónikus szívelégtelenség alakul ki, amit a szívkamrák megnagyobbodása kísér. Továbbá, a hipertóniás beteg szívének tipikus jellemzője nagyon gyakran az aritmia (szívritmuszavar) az ún. extraszisztolé (soron kívüli szívverés) formájában. A magas vérnyomás az artériák megvastagodását is okozza (érelmeszesedés) – a koszorúserek elmeszesedéses megbetegedése a szívkoszorúér-elmeszesedés, amely fő rizikófaktora a fájdalmas mellkasi összehúzódással járó szívkoszorúér-betegségnek (az oxigénhiányban szenvedő szívizom okozta mellkasi fájdalom), és a szívrohamnak.

A hipertónia következményei