Orvosi vizsgálat és diagnózis

A vizsgálatokat orvos/beteg konzultáció előzi meg, amelynek fő célja a beteg vérnyomás értékének a megállapítása. A hipertónia diagnosztizálásához és a vizsgálatok eredményeinek a következetes kiértékeléséhez az orvos számára elengedhetetlen az Ön kórtörténete (anamnézis). Ennek megfelelően az orvos a következő kérdéseket fogja feltenni:

  1. Van az Ön családjában genetikai hajlam a magas vérnyomásra/szívbetegségre? (azaz van Önnek közeli hozzátartozója, aki magasvérnyomás-beteg vagy szívinfarktust, agyvérzést kapott?)
  2. Voltak Önnek olyan panaszai, mint szívproblémák, diabétesz, vesebetegség vagy metabolikus betegség?
  3. Vannak az Ön életében egyéb rizikófaktorok (pl. túlsúly, dohányzás, alkoholproblémák)?
  4. Sok stressz éri nap, mint nap? Gyakran van nyomás alatt mentálisan vagy a munkájából kifolyólag (pl. több műszakos munkarend)?
  5. Szed gyógyszereket rendszeresen?

Fizikai vizsgálat

A fizikai vizsgálat elsősorban a vérnyomásmérésre helyezi a fő hangsúlyt. A vérnyomásmérést nyugodt körülmények között többször kell elvégezni. Az emelkedett értéket mutató egyszeri mérés nem megbízható. Ennek oka, hogy pl. az idegesség átmenetileg okozhat emelkedett vérnyomást. Vannak betegek, akik annyira idegesek az orvosi szobában, hogy csak ott a mérés alatt emelkedik meg a vérnyomásuk (ún. fehérköpeny szindróma). De még normál körülmények között is jelentősen ingadozik a vérnyomás, ami a fizikai és érzelmi állapotot tükrözi. Megbízható eredményt csak az ismételt mérések adnak, illetve a 24-órás vérnyomás-megfigyelés (pl. ha fehérköpeny szindróma vagy átmeneti légzésmegállás gyanúja merül fel).

A vérnyomás mérése különböző napokon történik mindkét felkaron (később csak az egyik karon, amelyiken magasabb az érték, ez általában a jobb felkar) ülő helyzetben 3-5 perces pihenés után. Ha a vérnyomás érték különböző napokon végzett többszöri mérés után is emelkedett (140/90 mmHg feletti érték), akkor a beteg hipertóniában szenved. Mindazonáltal, a vérnyomásérték megállapításakor lehetséges másodlagos rendellenességeket mindig számításba kell venni. A többi között lemérik a súlyát és meghallgatják a tüdejét és szívét. A diagnózisnak része a vizelet és vérvizsgálat, amelyek segítenek a további rizikófaktorok és a lehetséges szövődmények (szervi bajok) beazonosításában. A vesék állapotát (a vese mérete és a veseszövetek összetétele) a vesék ultrahangos vizsgálatával állapítják meg. Ha a vesék túl kisméretűek, ez lehet egy már régóta létező vesekárosodásnak a jele. A szívizom megvastagodása, illetve szívritmus zavarok az EKG segítségével azonosíthatók be.

Ha szükséges – többek között, vérnyomástól, kortól, másodlagos betegségektől függően – az alábbi vizsgálatokat szintén elvégzik:

  • vérnyomás folyamatos figyelése
  • terheléses EKG
  • a szív ultrahangos vizsgálata
  • a nyaki és comb ütőér ultrahangos vizsgálata
  • speciális laborvizsgálatok

 

Ha a magasvérnyomás-betegséget egy már kialakult elsődleges betegség okozza (másodlagos hipertónia), az Ön orvosa ezt rendszerint a fenti vizsgálatok tükrében diagnosztizálja. Hirtelen megemelkedett vérnyomásértékek, illetve a gyógyszerterápiára történő reakció hiánya szintén utalhatnak másodlagos hipertóniára.

Mi a hypertónia?